Ki gondolta volna?

Másnap reggel elkéstem a munkahelyemről. Kicki, Zoey és Brigit dühösen néztek rám.

- Hát nektek meg mi bajotok van? – kérdeztem.

- Hogy mi bajunk? – kiabált Zoey – Mintha elfelejtettél volna szólni, hogy nem velünk jössz haza!

- Mi? Mikor? – semmit nem értettem az egészből.

- Tegnap! – kiabált Kicki – Mintha együtt mentünk volna el! Tudod hány órát vártunk rád?

- Sajnálom. – mondtam, és elkezdtem teázni.

- Felejtsd el! – szólt bölcsen Renée – Egy focistával felesleges! Te is tudod, hogy nem jöhet össze. Fogadd meg a tanácsát! Hagyd ott, és keress mást!

- Mi van? ! – szóltam rá – Én választottam ezt az életet, és nem mondok le róla! Hiába mondasz bármit!

- Hát – felelt -, te tudod. De én előre figyelmeztettelek.

- Különben meg honnan tudsz te erről?

- Mindent láttam, és hallottam.

- Azt mégis hogy csináltad?

- Emlékszel, mikor azt mondtam: Rám ne számíts? !

- Aha.

- Azért mondtam, hogy nyugodtan tudjak kutatni a magán életedben. Tudod már nagyon rég óta érdekelt, milyen egy ilyen elkényeztetett 13 éves lány élete.

- Mégis hogy képzelted ezt?

Renée ezzel elmosolyodott, és elment.

- Én is tudni akarom! – vinnyogott Kicki.

- Hagyd! – fogta le Brigit.

- Öm… Corina!

- Mit akarsz, Zoey? Nem mondok el semmit!

- Jó, rendben. Nem akarsz most inkább hazamenni?

- Ez tényleg jó ötlet. – jött be Eliott – Menj csak haza. Végül is, ami veled történt… Nem lehet valami könnyű neked. Egy olyan lánynak, akibe eddig senki nem tudott beleszeretni, a nagy egója miatt. Csak egy. Az is futaball-ozik. Ez ciki.

- Te meg honnan tudsz erről? – mondhatom, akkor majdnem szétrobbantam a méregtől.

- Ugyan már! Renée mindenkinek elmondta. Kivéve Kicki-t.

Berohantam az öltözőbe. Ott volt Renée.

- Miért tetted ezt? Renée! Válaszolj!

- Tudtad, hogy holnap Grünwald-Rotburg mérkőzés lesz?

- Igen! – mondtam mérgesen – Na és mit csináljak vele?

- Tudod miért fog mindenki rájuk figyelni?

- Nem.

- Mert Schneider és Wakabayashi egymás ellen fognak játszani.

- És ez nekem miért jó?

- Azért mert Eliott nem fog meglepődni, ha nem mész be.    

- De az Németországban lesz!

Renée felmutatott 2 repülőjegyet, és 2 jegyet a meccsre.

- Ne szólj senkinek, de foci őrült vagyok. – mondta mosolyogva.

- Te? Mióta? – kérdeztem teljesen meglepődve.

- Amióta Schneider-t ismerem. Pont úgy jártam, mint te.

- De hát ő Német!

- Ja, úgy, mint te, csak én voltam Németországban. Szóval? Akarsz jönni?

- Naná! – örömmel ugrottam a nyakába, miközben arra gondoltam, hogy Renée az unokatestvérem barátnője, de ezt nem akartam elmondani neki.

Elindultunk a reptérre. Csodálatos volt a híres modellel együtt utazni, de a gép késése miatt rohannunk kellett a mérkőzésre. Szerencsére nem késtünk el. Renée elintézte, hogy az első sorba üljünk, és így mindent láttunk.

Kissé különös volt, hogy a modell és én együtt mentünk, mégis másik csapatnak szurkoltunk. Az első félidőben nem született gól, de a végére, 2-0-ra győzött a Rotburg. Renée arca sugározott, akár csak a csodacsatár unokabátyámé. Wakabayashi azonban lehajtott fejjel távozott. Bár sapkája mélyen a fejébe volt húzva, csillogó könnyei így is látszottak. A modellel lementünk az öltözőjükhöz. Ő elkísért engem Genzo-hoz, majd Schneider-hez ment.

Mikor Wakabayashi megérkezett, még mindig sírt.

- Látod? – mondta – Erről beszéltem.

- Miről? – lepődtem meg.

- Addig biztosan nem lehetek veled, míg ezeket, a híres rúgásokat ki nem védem.

- Értem. – hajtottam le a fejem.

- Jó, hogy eljöttél. Ha tudtam volna, hogy itt vagy, biztosan jobban koncentráltam volna. Sajnálom.

El akartam menni, de Wakabayashi utánam kiabált:

- De ha már itt vagy, eljöhetnél velem sétálni.

- Persze!

A fiú gyorsan átöltözött, és elindultunk. Renée és Schneider is velünk jöttek. (Az unokatestvéremmel titkoltuk a rokonságunkat Renée előtt.) Szép pillanatokat töltöttünk el négyen, de sajnos haza kellett utaznunk.

Másnap a kávézóban csak erről beszéltünk Renée-vel. Jó érzés volt, mert odáig sosem volt olyan jó kapcsolatunk. Együtt mentünk dolgozni, vásárolgatni, beszélgetni. Sőt, még a Grünwald-Rotburg mérkőzéseket is megnéztük a TV-ben. Természetesen élőben sokkal jobb lett volna, de az nagyon drága lett volna.